ÁTLAGOS CSALÁDI HÁZ FŰTÉSE

Az egyszerűség kedvéért egy átlagos családi házat feltételezünk gáz- illetve vegyes tüzelésű kazánnal, a gázfűtés lesz az etalon, amihez majd a többi fűtést hasonlítjuk. (A hőszivattyús vagy napkollektoros fűtési rendszerekről majd egy későbbi cikkben lesz szó.) A ház legyen 100 m2 hasznos alapterületű és fűtési energiaigénye pedig 150 kWh/m2év, amely átlagosnak, vagy annál valamivel jobbnak mondható. (Ebben már figyelembe vettük a veszteségeket, hatásfokokat, stb.) Láthatjuk, hogy ez összesen 15.000 kWh energiaigény évente.

A különböző fűtések esetében a fűtési rendszer, fűtőberendezés hatásfokát az egyszerűség kedvéért nem vettük figyelembe. Meg kell azonban említeni, hogy egy gáztüzelésű kazán hatásfoka sokkalta jobb, mint egy vegyes tüzelésű társáé.

Fűtés földgázzal

Untitled2A földgáz átlagos fűtőértéke 34 MJ/m3, de a szabályozás szerint ettől a szolgáltató +-5%-ban eltérhet. Az aktuális időszakra vonatkozó fűtőértéket meg tudjuk nézni a gázszámlánkon, vagy a szolgáltató weboldalán is megtalálhatjuk. Ha már tudjuk a földgáz fűtőértékét, egyszerűen meg tudjuk határozni a szükséges mennyiséget. Anélkül, hogy részleteznénk jegyezzük meg, hogy a kWh (kilo-watt-óra) és a MJ (mega-joule) közötti váltószám 3,6. (1 kWh=3,6 MJ) Az éves földgázigény így körülbelül 1600 m3, amelynek az éves díja (A földgáz II. árkategóriában 3,4 Ft/MJ + 25% Áfa  = 4,25 Ft/MJ amiből következik, hogy 145 Ft/m3, ami még nem tartalmazza az éves átalánydíjat.) körülbelül 240-250.000 Ft, havi átalányban ez 20-21.000 Ft. Nézzük meg, milyen alternatívái lehetnek ennek, és azok mennyibe kerülnek. 

Alternatívák

Ha megkérdezik, hogy milyen alternatívái lehetnek a gázfűtésnek, az emberek nagy része a tűzifát mondja, esetleg a most terjedő briketteket, néhányan a szenet, szalmát és egyéb biomasszát, ezekből nézzük meg a két leginkább elterjedtet a tűzifát és a brikettet.